Bár napjainkban szinte mindenki találkozott már valamilyen formában az ipari dróntechnológiával, mégis gyakran felmerül a kérdés: pontosan hogyan is lehet ezeket az eszközöket ’munkára fogni’, hogyan is zajlanak az ipari drónos felmérések? És ha már itt tartunk, mi is az ortofotó, a 3D pontfelhő vagy a 3D modell, amelyek e munkafolyamat jellemző végeredményei?

Elsőként nagyon röviden térjünk ki az árajánlatra, hiszen mint minden más egyedi paraméterektől függő munka, a drónos felmérés is ezzel kezdődik. Talán triviálisnak hangzik, de azért érdemes külön megemlíteni e fázist, mert a konkrét megrendelés részletes ismerete nélkül nagyon nehéz előzetes árakat adni. Épp ezért a kivitelezőnek nagyon fontos, hogy legyen információja többek között a felmérendő vagy vizsgálandó terület/felület becsült méretéről, pontos földrajzi elhelyezkedéséről – lényeges, hogy lakott területen belül vagy kívül helyezkedik-e el a terület – és persze hogy milyen jellegű felmérésre – általános területmérés, földmérő által hitelesített mérés, kárfelmérés, kutatás, videóanyag készítés, stb. – van szükség.

Időpont kiválasztása

Maga a mérés a méréshez megfelelő időszak kiválasztásával kezdődik, a megrendelő igénye és kültéri mérés esetén a várható időjárási viszonyok függvényében. Noha ezek az eszközök, alapvetően igen stabil repülési képességgel rendelkeznek és stramm felépítésűek, például túl erős szél, sűrű eső vagy erős havazás esetén már általában nem ajánlatos őket használni, hacsak nem kimondottan ilyen speciális körülményekre is alkalmas eszközzel rendelkezünk.

Továbbá olykor érdemes megfontolni az évszakot és gyakoriságot is. Például egy település infrastruktúrájának felmérése sokkal jobb eredményt ad lombkorona mentes időszakban, vagy egy erdős terület drónos vizsgálatát érdemes lehet minden évszakban elvégezni a változások megfelelő nyomon követésére.

Helyszíni előkészületek

A drón méretéből kifolyólag általában nincs szükség nagy le- és felszállási területre, ugyanakkor fontos gondosan megtervezni ezt a helyszínt, hogy a tereptárgyak ne akadályozzák a drón mozgását, illetve a jogszabályi előírásnak megfelelően ne zavarjuk az eseteleges forgalmat vagy a járókelőket. Szintén fontos, hogy megtörténjen például a környező légterek és repülőterek ellenőrzése, a terepviszonyok ellenőrzése, vagy a külső személyek megjelenésének lehetőségének vizsgálata. Nem kevésbé lényeges továbbá a művelet végrehajtásához szükséges engedélyek vizsgálata, illetve a végrehajtásához szükséges UAS (pilóta nélküli légijármű rendszer) rendelkezésre állásnak ellenőrzése.

Amennyiben földmérő által hitelesített mérésről van szó, úgy az előkészület része, hogy a szakképzett földmérő kijelöli a hiteles méréshez szükséges mérési pontokat, amelyekről hitelesítési jegyzőkönyvet állít ki. Így ugyan értelemszerűen szükség van egy plusz főre, azaz a földmérőre, de az együttműködés egyik nagy előnye, hogy drón használatával drasztikusan lecsökken a kijelölendő pontok száma és az utólagos adatfeldolgozásra is elegendő egy jóval rövidebb időtartam.

Ipari drón felkészítése a repülésre

Mint minden műszaki eszközre, az ipari drónokra is igaz, hogy a nem megfelelően karbantartott vagy kalibrált eszköz nem fog megfelelő mérési eredményeket adni, illetve az eszköz élettartamát is drasztikusan csökkentheti, sőt, adott esetben a munkavégzést is ellehetetlenítheti.

Az drón repüléshez való felkészítésének része többek között a giroszkóp, a stabilizátor és a kamera vagy kamerák kalibrálása, a lábak, karok, rotorok és rotorlapátok ellenőrzése, illetve az akkumulátor megfelelő töltöttségi szintjének, a kamerakép, a műholdak számának és az internetes kapcsolat ellenőrzése.

Télen is végezhetünk drónos felmérést?

Hideg időben az akkumulátor gyorsabban merül, ezért érdemes pótakkumulátorral készülni, illetve érdemes a drónt bekapcsolni és hagyni melegedni pár percig a felszállás előtt. A havas felületek illetve a borult égbolt negatív irányba befolyásolhatja a képek minőségét, így ennek megfelelően módosítsuk a kamera beállítását.

20-22 km/h-s szél felett, hacsak nem speciálisan ilyen viszonyokhoz készült drónt használunk,  már nem ajánlatos repülni, mert veszélyezteti az eszköz épségét, csökkenti az akkumulátor élettartamát.

A hidegben repülés egyik legnagyobb veszélye a jéglerakódás, ezért párás téli időben, ónos szitálás esetén kerüljük a repülést. Ha mégis ködös időben repülünk, ügyeljünk, hogy legyenek megfelelően erős jelzőfényeink.

További információk a téli drónos felmérésről >>>

A felszállást követően alapvetően a ‘bejárandó’ terület vagy felület méretétől és bonyolultságától, illetve a szükséges felvételek számától függ a  vizsgálat időtartama. Míg egy kisebb ipartelep, egy szántóföld vagy épp egy épület homlokzatának a felmérése akár 0,5-1 óra alatt elkészülhet, addig például egy település és külterületeinek berepülése, vagy épp egy komplex iparterület minden épületének felmérése több napos munka is lehet. Néhány konkrét példa eddigi munkáinkból a felmérés időtartamára:

• Telephely felmérés: ~120 perc (3000 nm)
• Mezőgazdasági terület felmérése: ~ 30 perc (8,038 ha)
• Erdős terület digitális felületmodell: ~ 90 perc (7,78 ha)
• Teljes kastélyfelmérés: ~ 120 perc (1140 kép)
• Homlokzat-felmérés: ~ 60 perc (368 kép)

A fenti munkáinkról bővebben a referencia oldalunkon tájékozódhat.

A mérés végeredményét, azaz a megrendelő számára szükséges állományt az összegyűjtött adatok szoftveres feldolgozásával és kiértékelésével kapjuk. A nyers adatok beolvasása után egy ún. fotogrammetriai* szoftverben – ilyen például az Agisoft Metashape, a  RealityCapture, a Pix4D, a 3Dsurvey vagy a DroneDeploy – történik a bevitt állomány tényleges feldolgozása, mint például a koordináta rendszer beállítása, referenciapontok illesztése, sűrű pontfelhő generálása, digitális magassági modell generálás vagy az ortofotó készítés. Továbbá a  legtöbb szoftver esetén  lehetőség van PDF riport generálására is a kiértékelésről, amely fontos dokumentum lehet a megrendelő számára például egy teljesítési igazolás kiállításához.

* A fotogrammetria a fizikai információk 2D-s fényképekből való összegyűjtésének tudománya, amelyek gyakran drónok által rögzített légifelvételek. Ugyanazon jellemzők elegendő átfedő képének kombinálásával, a fotogrammetriai szoftver segítségével, a topográfiai felületek fotorealisztikus 3D-s ábrázolásai hozhatók létre. (propelleraero.com)

Ortofotó készítése

Először is érdemes magát a fogalmat tisztázni: az  ortofotó olyan fénykép, amely mentes a fényképezés sajátosságából adódó torzulásoktól – ide tartozik többek között a kamera dőlésszög miatti torzulás vagy a lencsetorzítás – és a domborzati és tereptárgyak okozta torzulásoktól. Ebből kifolyólag ezek a képek kiválóan használhatók térképek generálására, amelyeken egzakt mérések végezhetőek. 

Az  ortofotó készítésének a menete Agisoft Metashape szoftverben:

• Koordináta rendszer beállítás.
• Fényképek illesztése/ritka pontfelhő generálás.
• Referenciapontok illesztése.
• Kamerák optimalizálása.
• Sűrű felhő generálás.
• Háló építés.
• Textúra építés.
• Csempézett modell építése.
• Digitális magassági modell generálás.
• Ortofotó készítés.

Az így készült modellek egyik kiemelt tulajdonsága, hogy pontos geometriai méréseket végezhetünk, koordinátákat jelölhetünk ki, továbbá szintvonalas térképeket, ortofotót készíthetünk, illetve  hatalmas, akár több száz hektárnyi területet és hatalmas épületeket jeleníthetünk meg mérethelyesen, nagyíthatunk, forgathatunk, vizsgálhatunk vizuálisan. Természetesen az így készült modellek különböző formátumokban exportálhatóak.

3D modell készítés

Az ortofotóhoz használt fényképezéstől annyiban különbözik a fotózási eljárás, hogy itt nem csak 90 fokban az aktuális felületre fordított kamerával történik a felvételezés, hanem már szükség van döntött kamerás (például 45 fokban döntött) képekre is, hogy a mérendő objektum, ami lehet mondjuk egy teljes épület, oldalsó részeiről is kapjunk információt. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb átfedéssel, minél több kép készül az objektumról, annál szebb és részletesebb 3D modellt kapunk. Ennek hátránya, hogy a feldolgozási idő is jelentősen megnőhet, a számítógép teljesítményétől függően pár órától akár néhány napig is eltarthat.

A 3D modellalkotás menete: 

• Az elkészült fotókat behívjuk a fotogrammetriai szoftverbe.
• Beállítjuk a koordináta rendszert.
• Hozzáadjuk az előzetes referenciapontokat és referencia méréseket.
• Ezek alapján illesztjük a képeket és keletkezik egy térbeli ritka pontfelhő
• Ezt követően építjük ki a sűrű pontfelhőt, amely már számos területen felhasználható.
• Ezeket a pontos koordinátákkal rendelkező pontokat térbeli hálóval összekötjük, majd textúrát építünk a felszínére, így kapjuk meg a látványos 3D-s, mérethelyes modellt

3D pontfelhő készítés

A folyamat szinte teljes egészében megegyezik a 3D modellalkotás menetével, annyi különbséggel, hogy a fotózás elején el kell dönteni, hogy 2 vagy három dimenziós pontfelhőre lesz-e szükség. Az előbbihez elegendő 90 fokos szögben fotózni, az utóbbihoz a  3D modell alkotásához hasonlóan döntött kamerás felvételekre is szükség van.

A 3D pontfelhő késztése lényegében a 3D modellalkotás részét képező folyamat. A fentebb leírt munkamenettől annyiban különbözik, hogy a végeredmény ezúttal az utolsó előtti pontban említett ún. ‘sűrű pontfelhő’ lesz.

További kérdése van, esetleg érdekli valamelyik szolgáltatásunk?
Lépjen kapcsolatba velünk!