A tengerszennyezés drónos feltérképezése
Mivel az óceánok és a vizek egyre szennyezettebbek, egy görög start-up olyan megoldást kínál, amely egyszerre célozza a hulladék észlelését és újrahasznosítását. A Leszbosz szigetén található SciDrones nevű cég a drónok és a mesterséges intelligencia előnyeit használja ki a környezetszennyezés leküzdésére és ezt a körkörös gazdaság új megközelítéseinek előmozdítására használja. A cikkben Apostolos Papakonstantinout és Argyris Moustakast, a cég alapítóit kérdezik a drónos feltérképezés menetéről.
Hexacopter, nagyfelbontású kamerával szerelve
Hogyan működik a rendszered?
Moustakas: „Minden a drónos adatgyűjtéssel kezdődik. Létrehoztunk egy protokollt, amely néhány követendő útmutatást is tartalmaz, hogy az információkat megfelelő módon lehessen gyűjteni. Szeretnénk mindenkinek lehetőséget adni, aki drónnal rendelkezik, hogy segítsen nekünk, így a protokoll egyszerű és nem professzionális repülőgépekre is alkalmazható. Az adatok összegyűjtése után a felhasználók feltölthetik azokat platformunkra, ahol további információkat, például dátumokat és helyszíneket adhatnak hozzá. Az algoritmusunk ezután beolvassa a drónos feltérképezés során készített képi adatokat. A tengeri törmelék 8 kategóriájának azonosítására alkalmas, mint például a műanyagok, fémek és üvegek. Az adatfeldolgozás befejeztével részletes térképet kapunk arról, hogy hol található a tengeri törmelék. Megadja nekünk a mennyiségeket és helyszíneket. Más szóval, részletes jelentést tudunk adni arról, hogy mennyi hulladék van és hol található.”
Papakonstantinou: „A protokollt úgy alakítottuk ki, hogy az általunk készített felvételek minősége olyan részletgazdag legyen, mint egy műanyag palack kupakja, a legkisebb tétel, amelyet azonosítani tudunk. Ez a rendszer méretezhető, lehetővé téve a legtöbb terület feltérképezését.”
Az algoritmus által detektált tárgy
A hulladék észlelése után mi a következő lépés?
Moustakas: „Tárgyalásokat folytatunk a helyi önkormányzatokkal, hogy elindítsunk egy kísérleti programot, amelynek célja nem csak a szemét felderítése, hanem az újrahasznosítás is. Az ötlet az, hogy átadjuk nekik az információinkat, hogy összegyűjthessék a hulladékot és újrahasznosíthassák azt. Tárgyalásokat folytatunk az újrahasznosító cégekkel is, amelyek ezeket az anyagokat felhasználnák új termékek létrehozásához.”
Hogyan jött az ötlet?
Papakonstantinou: „Hét évvel ezelőtt én és kollégám, Dr. Kostantinos Topouzelis – az Égei Egyetem Tengertudományi Tanszékének adjunktusa – létrehoztuk a Marine Remote Sensing Group -ot . A kezdeményezésen belül elkezdtük a drónok alkalmazását a part menti övezetek térbeli és időbeli jelenségeinek feltérképezésére. Ebben az időszakban több kutatási projekten is dolgoztunk, végül felmerült az AI technológia – különösen a mély gépi tanulási algoritmusok – és a drón adatok leképezésének az ötlete, hogy feltérképezzük a tengeri törmelék felhalmozódását a part menti területeken. Ez az ötlet az én Postdoc kutatásom volt, amelyet három éve finanszíroznak. Aztán tavaly úgy döntöttünk, hogy induló vállalkozássá alakítjuk át.”
A drón repülésterve látható. A zöld mezőben a vékony vonal jelzi az útvonalat. A drón folyamatosan képeket készít repülés közben. A képek teljesen lefedik az egész területet.
Milyen eredményeket értél el eddig?
Papakonstantinou: „A mai napra 84 százalékos pontossági szintet értünk el azzal, hogy Görögország különböző helyein teszteltük a rendszert. A görögországi műanyagszennyezéssel foglalkozó Athanasios C. Laskaridis Jótékonysági Alapítvánnyal való együttműködésünknek köszönhetően rengeteg adatot sikerült felhalmozni. Valójában a mi protokollunkat használják drónjaik repülésekor. Így tökéletesíthetnénk a technológiát. Amíg folyamatosan adatokkal tápláljuk az algoritmusunkat, addig az folyamatosan tanul.”
Milyen technikai szempontokat kell leginkább tökéletesíteni?
Moustakas: „A fő technikai kihívás, amellyel most szembe kell néznünk, az, hogy meg tudjunk különböztetni bizonyos kőzetfajtákat a műanyagoktól, az algoritmus nehezen azonosítja őket. Továbbá a strandtipológia továbbra is kihívást jelent számunkra. Az algoritmus nagyon jól működik homokos strandokon, mivel a szemét könnyen azonosítható, míg a sziklásokon való alkalmazáshoz tökéletesíteni kell, ahol a kavicsok és kövek túlsúlyban vannak.”
Papakonstantinou: „Ezen kívül a napfény egy másik kihívás, amelyet igyekszünk leküzdeni, mivel a sziklákon és a hulladékon való tükröződés megnehezíti az algoritmus számára, hogy különbséget tudjon tenni közöttük.”
Milyen kihívásokkal nézel szembe cégként?
Moustakas: „A tengeri törmelékfelderítés piacának megnyitása, az azt követő tisztítás és az újrahasznosítási területek feltérképezése a célunk, de egy ilyen körforgásos gazdaság koncepció megvalósítása nehéz feladat. Szeretnénk behatolni a piacra és nyereségessé tenni azt. Úgy gondoljuk, hogy ez az egyetlen módja a tengeri törmelékszennyezés kezelésének.”
Papakonstantinou: „Van tudományos tapasztalatunk és van egy nagyszerű ötletünk, de hiányzik a kormányzati keret – nemzeti és európai szinten egyaránt – a tengerszennyezés kezelésére. Nehéz eladni a termékünket, ha nincs elkötelezettség az ilyen típusú problémák elhárítására.”
Sajnálatos módon világszinten jelent problémát a tengerek szennyezettsége, ami nagyban befolyásolja az egész bolygó élővilágát, beleértve minket embereket is. Szükség van az innovatív megoldásokra az egyre sürgetőbb probléma kiküszöböléséhez, ennek a világon egy egyre elterjedtebb módját mutatta be ez a cikk.
Forrás: https://innovationorigins.com/
Drónvideó egy partszakasz szennyezettségéről:
Reméljük tetszett a cikk! Kérjük ossza meg másokkal is!
Kérdése van? Keressen minket.
- +36 30 632 4833
- info@idrones.hu
