Magyar építőipar 2025-ben: trendek és nagyberuházások

Építőipari teljesítmény és kilátások

Az építőipari termelés 2024-ben tovább csökkent az előző évhez képest. Ugyanakkor a korábbi évek nagy visszaesése után már stabilizáció jelei mutatkoztak. KSH adatai szerint 2024-ben a termelés volumene csak 0,4%-kal maradt el a 2023-as szinttől lakasgeneral.com. Az év utolsó hónapjában 4,2%-os visszaesést regisztráltak. Az éves adatok arra utalnak, hogy 2025-re a mélyrepülés megtorpan.

Míg az épületépítés és a kisebb beruházások továbbra is csökkenést mutattak, addig a speciális szaképítés és az ipari-logisztikai beruházások területén enyhe növekedést regisztráltak 2024-ben.

Középtávon a szereplők stagnálásra vagy lassú bővülésre számítanak 2025-ben. A KSH adatai vegyes képet mutatnak. 2025 januárjában az építőipari termelés 9,6%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál evosz.hu. Ugyanakkor 2025 májusában már 3,6%-kal magasabb volt, mint 2024 májusában. Ez arra utal, hogy év közben lehetnek erősödő hónapok. Ugyanakkor a munkaerőhiány és a csökkenő beruházások miatt összességében inkább stagnálás várható.

A lakásépítés 2024 első három negyedévében mintegy 23%-kal esett vissza éves alapon. Az új állami támogatások és kedvezmények nyomán azonban 2025-ben ez a csökkenés mérséklődhet, és később új építkezések indításához vezethet.

Nagyberuházások és kulcsszegmensek

A nagy volumenű állami és magánberuházások ma is elsősorban a nagyméretű cégek kiváltsága. Például a Duna Aszfalt, a Market Építő, a KÉSZ és a West Hungária Bau végzik a legnagyobb ipari, közlekedési és infrastrukturális projekteket. E cégek méretük és kapacitásuk miatt képesek bonyolítani a legnagyobb építkezéseket.

Jó példa erre a Fényeslitkei East-West Gate intermodális terminál megépítése. Ez a 2024-ben megvalósult projekt jelentős állami és magánforrásból valósult meg, és stabilizálta a logisztikai infrastruktúrát és az építőipari megrendelés-állományt lakasgeneral.com. Hasonló projekteket az alábbi nagy beruházási kategóriákban találunk:

  • Autópálya-bővítések

  • Vasútfejlesztések

  • Repülőtér-bővítések

  • Energetikai és közmű beruházások

  • Városi közlekedési fejlesztések

Ezek a fejlesztések biztosítják a nagy építőipari vállalatok folyamatos munkáját.

Ipari és logisztikai beruházások

Az ipari létesítmények és logisztikai központok építése 2024-ben kiemelkedő növekedést mutatott. Az ilyen beruházásokban automatizált gyártócsarnokok, raktárkomplexumok és gyűjtőterminálok épülnek. A nagyvállalatok egyre gyakrabban indítanak innovatív városfejlesztési projekteket is. Ilyenek például a zöld beruházással ötvözött lakó- és irodanegyedek. Ezeknél a projekteknél energiahatékony technológiákat és moduláris építési módszereket alkalmaznak a fenntarthatóság jegyében.

Digitalizáció és munkaerőpiac

A munkaerőhiány továbbra is súlyos korlát az ágazat számára. Építőmérnökökből, villanyszerelőkből, kőművesekből és más szakképzett szakemberekből jelentős a hiány: több ezer állás marad betöltetlenül, miközben évente csak néhány száz új építész vagy mérnöktanuló lép a piacra. Emiatt a cégek erősítik a duális képzést és a szakmai gyakorlati oktatást. Emellett a nagy projektek teljesítéséhez külföldi munkaerő bevonását is fontolóra veszik.

A digitalizáció és az innováció szerepe egyre fontosabb. A BIM (épület-információs modellezés) és más digitális tervezőrendszerek alkalmazása 2025-ben is erősödik. A hazai vállalatok többsége tervezi a BIM bevezetését, amely akár 20%-kal is csökkentheti a tervezési hibákat és költségeket azáltal, hogy már a korai fázisban feltárja az ütközéseket.

A drónos és lézerszkenneres felmérések segítik a pontos téradatok gyűjtését és a volumetria számítását. Ezáltal rövidülnek az építési projektek átfutási idejei és csökkennek a költségek. Például a drónokkal készített precíz 3D terepmodellek és ortofotók révén a tervezők és kivitelezők gyorsan feltérképezhetik a munkaterületek adottságait és nyomon követhetik a haladást dron.hrp.hu. Ezek az eszközök hatékonyabban javítják az építkezések minőségét és biztonságát a hagyományos módszerekhez képest, miközben csökkentik a munkavállalók terhelését.

Az előregyártás és a moduláris építési módszerek terjedése is sürgető. Előre gyártott elemekkel gyorsabban és kevesebb helyszíni munkaerővel lehet építeni, mint a hagyományos módszerekkel, ami részben enyhíti a munkaerőhiányt.

Állami támogatások és lakáspiac

A 2025-re tervezett lakhatási támogatások jelentősen alakíthatják a lakáspiaci keresletet. A kormány kiemelten kezeli a fiatalok első lakáshoz jutását. 2025 szeptemberétől indul az új Otthon Start-program, amely keretében 3%-os, államilag támogatott kamatozású hitel vehető igénybe első lakás vagy ház vásárlására bankmonitor.hu. Az Otthon Start feltételei szerint 25 éves futamidővel legfeljebb 50 millió forintos hitel igényelhető első lakástulajdon megszerzéséhez. Emellett a meglévő családi otthonteremtési kedvezmények (CSOK, babaváró, 10%-os önerős hitelek) is élénkülnek, és új konstrukciók jelennek meg kifejezetten a 25–40 éves korosztály számára tudastar.money.hu.

Ezek a támogatások ösztönzik az ingatlanpiacot. Az új lakások iránti kereslet élénkül, ami lökést adhat a beruházóknak a projektelőkészítésben és indításban. A támogatások nemcsak az új építkezések számát növelhetik, hanem a használtlakás-piaci tranzakciókat és felújításokat is élénkíthetik. Gyakori, hogy az új lakást vásárlók eladják korábbi otthonukat, majd korszerűsítik azt; ez új felújítási projekteket generál. Összességében minden új vagy használt lakás adásvétel további munkát indít el (például panelházak rekonstrukciója, passzívházzá alakítása), ami a mérnököknek, tervezőknek és kivitelezőknek egyaránt munkát ad. Az Otthon Start és a többi támogatás tehát nemcsak a lakásépítést serkenti, hanem a teljes építési szolgáltatói láncot (tervezéstől az anyagellátásig) is felfuttathatja.

Ugyanakkor rövid távon a támogatások felfelé hajthatják az ingatlanárakat is. A szakértők szerint a támogatott hitelek eleinte tovább emelhetik a lakás- és bérleti díjak szintjét, mert a kereslet gyorsabban nő, mint ahogy az építőipari kapacitások (munkaerő, alapanyagok, gépek) alkalmazkodni tudnak. Ez különösen megterheli a kisebb cégeket, amelyek nehezebben tudják tartani a lépést az emelkedő árakkal és kamatokkal. A nagyobb fejlesztők viszont a megnövekedett keresletre előre felkészülve több, már előkészített lakópark vagy városnegyed projekt gyors elindításával válaszolhatnak, ami hosszabb távon új munkahelyeket teremt az ágazatban.

Összegzés

2025-ben a magyar építőipari nagyberuházások jellemzőit elsősorban a tartós keresleti kihívások, a technológiai megújulás és a támogatási programok együttes hatása alakítja. Az építőipari termelés a 2024-es mélypont után stagnálhat, bár az egyes alágazatok teljesítménye szektoronként eltérő lehet. A fenntarthatóság és a digitalizáció egyre nagyobb szerephez jut: a zöld építési eljárások, energiahatékony megoldások és a BIM alapú tervezés javítják a projektek hatékonyságát és minőségét. A munkaerőhiány enyhítésére a képzések fejlesztése, külföldi munkaerő alkalmazása és a robotizáció is kulcsfontosságú lehetőség.

Az építőipar legnagyobb szereplői diverz portfóliójuk és pénzügyi tartalékaik révén rugalmasan igazodnak a változásokhoz. A kisebb cégeknek azonban továbbra is komoly kihívást jelent a verseny és a finanszírozási nehézségek leküzdése. Az Otthon Start és más támogatások hosszabb távon várhatóan élénkítik a keresletet az egész építőiparban. Összességében 2025-ben a biztonságosabb projektek előtérbe kerülése és az állami szerepvállalás dominálja az ágazatot, miközben a piaci szereplők közötti különbségek – méretük és innovációs képességeik szerint – tovább nőnek.

Források: KSH statisztikák, ÉVOSZ felmérések, szakportálok és gazdasági hírek lakasgeneral.com evosz.hu bankmonitor.hu.